A homorú tükör képalkotása, nevezetes sugármenetek
A geometriai optikában a tárgy úgy tekinthető, mint számtalan, egymás melletti pontszerű fényforrás, ezért ezek közül elég, ha csak a tárgy legfelső pontjából kiinduló fénysugarakat tanulmányozzuk. Ezt nevezzük ezután fényforrásnak. A gömbtükörben keletkező kép helyének és méretének meghatározásához, a tárgy egy pontjából kiinduló nagyszámú fénysugárból ki kell választani kettőt, esetleg hármat.
Ez az egyszerűsített modell lehetővé teszi a matematikai összefüggések megfogalmazását.
1. feladat
Változtasd a fényforrás helyét az egér segítségével, és figyeld meg, melyik az a három fénysugár, amelyiket a visszaverődés után könnyen megszerkeszthetünk!
2. feladat
A fényforrást a főtengely közelében mozgatva milyen, jól elkülöníthető eseteket tudsz megkülönböztetni?
Az „A” legördülő menüből válaszd ki a tárgy helyét, majd a többi legördülő menüből a kép jellemzőit (valódi – látszólagos, képméret, képtávolság, a kép állása)!
A „Rögzítés” gombra kattintva a kiválasztott jellemzők bekerülnek a táblázatba. A táblázat kitöltése után, az ellenőrző gomb megnyomásával kiértékelheted a válaszaid helyességét.
3. feladat
Milyen kapcsolat figyelhető meg a tárgytávolság (t) és képtávolság (k) aránya, valamint a képméret és tárgyméret aránya között? A megközelítő összefüggés megállapításához kapcsold be a rácsot!
4. feladat
Mi történik a fénysugarak metszéspontjával, ha a tárgyat (a fényforrást) messzebb visszük a főtengelytől? Fogalmazd meg a tiszta kép keletkezésének feltételét! Képalkotás céljából mekkora nyílásszögű homorú tükröket érdemes készíteni?