Oldatok olvadáspontja

Néhány évvel ezelőtt, ha a lefagyott jeget fel akarták olvasztani, sót szórtak rá, így a sós jég felolvadt. Mi lehetett a jelenség mögötti fizika? 

A panelen látható az oldott anyag molalitása (b) és az oldat olvadáspontja (T_o).

A rajzlapon látható az oldat olvadáspontja az oldott anyag molalitásának függvényében. Ezen a grafikonon fekete pont jelöli a jelenlegi állapotot. A többi oldószer grafikonjait is bekapcsolhatjuk, ezek szaggatottan jelennek meg.

Kevés olyan jelenséggel találkozunk, amely nem függ attól, hogy milyen anyagot használunk fel oldott anyagként. A jelenség mértéke csak az oldat összetételétől függ, attól, hogy milyen az oldat molalitása.

Vizsgáljuk meg a víz fagyáspontjának változását, ha oldatot készítünk belőle! Oldj fel 1 kg vízben 10, 20, 30, 40 illetve 50 g konyhasót (moláris tömege 58 g/mol)! Mekkora lesz az oldat fagyáspontja?

Most változtasd meg az oldott anyag moláris tömegét! Növeld meg 80 g/mol-ra (ekkora az ammónium-nitráté)! Mekkora fagyáspontcsökkenést tapasztalsz így?

Az „Anyagmenny.” nyomógombbal állítsd át az oldott anyag megadását anyagmennyiségre! 2 mol összes oldott anyagot 1 kg vízben oldva mennyi lesz az oldat fagyáspontja?

A  ikonnal tedd láthatóvá a többi oldószer viselkedését leíró görbét is! Válassz ki egy neked tetsző oldószert! Vizsgáld önállóan a viselkedését! Határozd meg a molális fagyáspontcsökkenés értékeit a különböző oldószerekre!