Diffúzió
Vajon miért érezzük a pékség „illatát” vagy társunk dezodorját, ha elsétálunk mellette?
Hogyan „követi a legyet” a rovarirtó spray?
Ezekre, és sok hasonló jelenségre a diffúzió ad magyarázatot.
A szimulációban egy két részre osztott tartályt figyelhetsz meg, melyben a válaszfal a gázmolekulák számára átjárható.
Figyeld meg, hogyan közlekednek a részecskék a falon keresztül!
Hogyan oszlanak meg a két térrész (A és B) között?
1. feladat
Indítsd el a szimulációt az „Indítás” gomb megnyomásával!
Figyeld meg a részecskék mozgását! Jellemezd mozgásukat!
Tudnak az A és B térfél között mozogni?
2. feladat
A tanári útmutatásnak megfelelően azonos időközönként számold meg a részecskéket a „Számlálás” gomb megnyomásának segítségével!
Addig ismételd a számlálásokat, míg 20 adatpárod nem lesz!
Ábrázold grafikonon az A és a B oldalon megszámolt részecskéket az idő függvényében!
3. feladat
Ismételd meg a 2. feladatban elvégzett számlálást úgy, hogy a két térrész között a részecskék eloszlása 20-80%-os arányról indul („Indítás 20%-80%” gomb)!
Ábrázold az A és a B oldalon megszámolt részecskéket az idő függvényében! Miben tér el az ábrázolt diagram az előzőtől? Miért?
4. feladat
Változtass a hőmérsékleten!
Hogyan befolyásolja a hőmérséklet a részecskék mozgását?
5. feladat
Készíts 20–80%-os adatsort alacsony és magas hőmérsékleti beállítással!
Ábrázold grafikonon a kapott eredményeket!
Hasonlítsd össze a görbéket, keress magyarázatot az eltérésre!
6. feladat
Gondolkozz!
a) Miért nem állandó (azaz 11) a kiegyenlítődés után a részecskék száma az A és B térfélen?
b) Mi lehet a részecskék mozgási irányának hajtóereje?