Google Classroom
GeoGebraGeoGebra Classroom

E092 A forgatva nyújtás fő tétele

Térjünk vissza...

...a forgatva nyújtás itt tárgyalt összefüggéséhez, amely röviden összefoglalva arról szólt, hogy közös a centrumuk azoknak a forgatva nyújtásoknak, amelyek a négyszög szemközti oldalait egymásba viszik át. A továbbiakban ennek az összefüggésnek egy fontos alkalmazásáról lesz szó. Erről:  
  • Az ABCΔ pontjai rendre úgy mozognak a sík a, b, c egyenesén, hogy eközben a háromszög hasonló marad önmagához.  Mit írnak le ez alatt a síknak az A, B, C pontokkal együtt mozgó pontjai?
Ugyanez a probléma az ELTE TTK Elemi Matematika II. (Szerk. Molnár Emil, Tankönyvkiadó 1990) jegyzetében megfogalmazott formában:
  • Ha egy F alakzat úgy változik önmagához hasonlóan , hogy az A, B, C pontjai közös ponton át nem menő egyeneseken mozognak, akkor az F alakzat minden pontja egyenest ír le.
Ez a megfogalmazás megkímél bennünket attól, hogy mi derítsük ki a sejtést, bár ez a GeoGebra eszköztárát használva ez nem okozna nehézséget. Másrészt kizárja azt a lehetőséget, hogy a három egyenes egy pontra illeszkedjen. Ezt endedjük meg. Sőt azt is, hogy a három egyenes közül kettő essen egybe.

Bizonyítsuk be, hogy...

... a feltételeinknek eleget tevő ABC háromszöggel együtt mozgó D pont valóban egy egyenest ír le. Vizsgáljuk meg lépésenként ( a ▶ gombbal) az alábbi appletet.
  1. Az A0B0C0D0 négyszög csúcsai szabad alakzatok, az A0, B0, C0 pontokra illeszkedő egyenesek egy-egy további ⧫ pontja szintén. A rácsot bekapcsolva megvizsgálhatók a konstrukció speciális esetei is. Pl. mi történik akkor, ha az adott egyenesek közül bármely kettő, vagy mindhárom párhuzamos? Mi történik, ha mindhárom egyenes egy pontra illeszkedik? Előfordulhat-e olyan eset, amikor a négyszög valamely csúcsa helyben marad?
  2. A feltételeknek eleget tevő ABCD négyszöget az a egyenesen mozgó félig kötött A pont egyértelműen meghatározza. Az A0B0C0 Δ adataiból leolvasható, hogy milyen A csúcsú forgatva nyújtással állítható elő a B∈b illeszkedést kihasználva a C, majd ebből a B pont
  3. Ugyanígy szerkeszthető az A0B0D0 Δ adataiból a D pont.
  4. Itt kezdődik az állítás igazolása. Ehhez fogjuk felhasználni a forgatva nyújtás itt tárgyalt tulajdonságait. Megszerkesztjük annak a forgatva nyújtásnak a K centrumát, amely az A0B0 szakaszt a AB-be viszi át. Ez a forgatva nyújtás lényegében az egész A0B0C0D0 négyszöget az ABCD négyszögbe viszi.
  5. Ugyanez a K pont a centruma annak a forgatva nyújtásnak is, amely az a=A0A egyenest a B0B egyenesbe viszi. Ha a forgatás szöge az A0KD0 , a nyújtás aránya KD0/KA0 akkor ez a forgatva nyújtás az a=A0A egyenest éppen d=D0D egyenesbe viszi át. Ezt kellett igazolnunk.

Vegyük észre, hogy ...

... az 1. lépésben fel tudunk venni több olyan speciális esetet is - pl. B0a , vagy a, b, c egy pontra illeszkedik -, amelyek nem alkalmasak a 4. és 5. lépés elvégzésére, így az általános tétel igazolására. Bár az ABCD négyszög, így a d=(D0,D) egyenes ezekben az esetekben is megszerkeszthető. Többnyire kezelhetjük erős sejtésként, hogy az így kapott d egyenes sem függ az A pont megválasztásától. Mindezt másképpen kell(ene) igazolnunk. Az itt bizonyított ill. csak sejtett eseteket d színével különböztettük meg.