Google Classroom
GeoGebraGeoGebra Classroom

0709 Egyirányú egyenesek szerkesztése

Feladat:

Legyen adott a P-modellen az a egyenes és egy a-ra nem illeszkedő P pont. Szerkesszük meg a P-re illeszkedő, a-val egyirányú (ultrapárhuzamos) egyeneseket!

Megoldás:

Bolyai János szerkesztését fogjuk megismételni a P-modellen: (Bolyai J.: Appendix a tér tudománya, 34. $ , Akadémiai Kiadó Budapest, 1977. 107. old.)
  • Legyen a P –ből a-ra bocsátott merőleges talppontja T, az a egyenes egy tetszőleges, T -től különböző pontja A !
  • Szerkesszük meg azt a PTAF négyszöget, amelynek  a T, A és F csúcsaihoz tartozó szögei derékszögek!
  • Legyen H a PT szakasznak az a pontja, amelyre AH=FP !
  • Szerkesszük meg az ε = AHT szöggel egybevágó, P csúcspontú szögeket, amelynek egyik szára PT!
Ezek a szögszárak alkotják a P-re Illeszkedő a-val aszimptotikusan párhuzamos egyeneseket. Annak a bizonyítása, hogy az itt leírt szerkesztés helyes, meghaladja a céljainkat és lehetőségeinket. A szerkesztés helyességét - és pontosságát - a HEgyenesekKapcsolata[] saját eljárással ellenőriztük. ellenőrizni.

Az elpattanás szöge - Bolyai: Appendix, 34. $

Bolyai János szóhasználatát követve nevezzük az elpattanás szögének azt a szöget, amely a P-ből a-ra bocsátott merőleges, és a P-re illeszkedő a-val egyirányú egyenes zár be egymással. Ez a szóhasználat valóban szemléletes, erre itt már láttunk példát, hogy miként "pattan el" egy P-re illeszkedő egyenes elválasztva a P-re illeszkedő a-t metsző egyeneseket az A -ra illeszkedő ultrapárhuzamos egyenesektől. Megjegyezzük még, hogy a fenti szerkesztés 4. lépésében megjelenik az un. Lambert-négyszög: olyan négyszög, amelynek három szöge derékszög. J.H. Lambert (1728-1777) azt vizsgálta, hogy vajon mekkora lehet a negyedik? Az euklideszi geometriában ez szükségképpen derékszög, a gömbi geometriában ennél nagyobb. "Elvileg", lehetne kisebb is a derékszögnél, de ezt a lehetőséget - ellentétben Bolyaival és Lobacsevszkíjjel - elvetette, mondván: ez bizarr, ellentmondó feltevés.

További kapcsolatok

Legyen A0 a P középpontú, F -re illeszkedő körnek és a P-ből induló, [T,A) félegyenessel aszimptotikusan párhuzamos egyenesnek  a metszéspontja. Legyen továbbá T0 ennek a (PT) egyenesre eső merőleges vetülete. Megmutatható, hogy:     
  • a [T0A0) és [PF) félegyenesek aszimptotikusan párhuzamosak;    
  • az A0 és A pontok tengelyesen szimmetrikusak a T0 T szakasz felező merőlegesére.
Ezt a kapcsolatot később fel fogjuk használni.